Orbán Viktor nyerészkedő héjákat lát a forint ingadozásai mögött
Nem a magyar gazdaság teljesítményét fejezi ki a gyengélkedő forint, hanem Soros Györgyhöz hasonló héják nyerészkednek rajta a miniszterelnök szerint. Egy interjúban beszélt erről.
Nem a magyar gazdaság teljesítményét fejezi ki a gyengélkedő forint, hanem Soros Györgyhöz hasonló héják nyerészkednek rajta a miniszterelnök szerint. Egy interjúban beszélt erről.
Több a látszat, mint a valódi költségvetési támogatás: a kormány az üzleti szektor beruházásait és a háztartások költekezését noszogatja – így jellemezhető az a gazdaságpolitikai akcióterv, amelytől a miniszterelnök „fantasztikus, nagyszerű, példátlan” történéseket vár jövőre.
A gazdaságkutató csoport szerint a szóba jöhető, hitelképes magyar háztartások túlnyomó részének már így is van törleszteni valója, nem valószínű, hogy bevállalnának újabb kölcsönöket.
Szabados Richárd, frissen kinevezett, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár szerint az őszre meghirdetett, vállalatokat célzó akcióterv jelentősen támogatni fogja a beruházások ösztönzését, az exportképes vállalatokat, de tőkeemelési programmal, valamint – az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma mintájára – eszközberuházási programmal is készül az NGM – írja a Portfolio.
Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben írta le, mit szeretne elérni a kormány a magyar gazdasággal 2025-ben. A sikertelenséget Matolcsy György nyakába varrná.
A Világgazdaság által megkérdezett intézményekben már több mint 13 ezren jelentkeztek oklevélért a gazdaságvédelmi akcióterv keretében bejelentett nyelvvizsgamentesség óta.
Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor bejelentette az új gazdasági rendszer kiépítését? Sorban álltak, amikor nyilatkozni kellett a magánnyugdíjpénztárban maradásról? Megvették az utolsó Népszabadságot? Próbálták kitalálni, miért nincs hang a miniszterelnök videóján? Egy hatalmi rendszer kiépítésének tíz évéről teljes könyveket lehet teleírni, mi most néhány emlékezetes pillanatra emlékszünk vissza 2010 és 2020 közöttről.
Kiderült a kormány gazdaságvédelmi programjáról, hogy részben a meglévő tervek és nagyrészt létező források átnevezését jelenti; a legnagyobb mentőcsomaggal az MNB segítette ki a gazdaságot; az önkormányzatok lehetnek a nagy vesztesek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Vasárnap volt kormányülés, ahol döntöttek a "történelmi léptékű" gazdaságvédelmi akciótervről.
Mindenből van elég – mondta a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.
A korábban vázoltnál nagyobb, 700-800 milliárd forint összegű reformcsomagot állíthat össze a kormány, amelynek bevételi többletét a tb-hozzájárulás, a dugódíj és a zöldadó adná, míg a kiadáscsökkentés a gyógyszerkasszánál, a nyugdíjkiadásoknál, a tömegközlekedésnél és a munkanélküli ellátásoknál jelentkezne - írja az Index.hu.
A magyar adófizetőkről már sok bőrt lehúztak, ők nem terhelhetők tovább, ezért az extraprofitot bezsebelő ágazatoknak kell most megsegíteniük az országot és az embereket – mondta a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor. A miniszterelnök a második gazdasági akcióterv programpontjait ismertette.
Az idei és a jövő évi magyar államháztartási hiánycélok hitelessé váltak a kormány által e héten bejelentett adóintézkedésekkel, ám a tervezett lépések keresleti és növekedési kockázatokat is hordoznak, és ebből később államháztartási bevételi kockázatok eredhetnek - vélekedtek pénteki kommentárjaikban londoni felzárkózó piaci elemzők.
A kormány bejelentette, hogy a bankok után a telekommunikációs cégeket, az energiaszektort és a kereskedelmi láncokat is három évre szóló extraadóval tervezi terhelni, miközben novembertől jövő év végégig leállítják a magánnyugdíj-pénztárakba való utalásokat. De a siker nem garantált - írja Török Gábor politológus.
Elmaradt a várva várt új adórendszer részleteinek bejelentése, Orbán Viktor pedig nemcsak a Tesco-adót jelentette be, hanem 420 milliárdos sarccal illetné a munkavállalókat - írja szerdai elemzésében a Hírszerző.
A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég Orbán Viktor miniszterelnök válságadókat bejelentő szerdai beszédét követően.
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint kedvező, hogy a magyar kormányfő szerdai költségvetési programismertetőjében elkötelezte magát az idei és a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése mellett, de a piac jobban örülne a kiadási oldali reformoknak. A magyar államadósi törlesztéskockázat piaci megítélése ugyanakkor meredeken javult a szerdai londoni kereskedésben.